Osztályozás szerkezettől függően

(1) Diagonál gumiabroncs

Kordszövet anyag rétegek vannak diagonálisan elhelyezve a köpenyvázon az egyik peremtől a másikig kb. 40°-os szögben a futófelület középvonalához képest. A hosszas kutatási és fejlesztési időszak alatt ez a gumiabroncs általánosan egyenletes teljesítményt nyújtott és merev oldalfalat is kapott. Azonban a radiál gumiabroncs megjelenésével a diagonál abroncs használata ma már háttérbe szorult.

(2) Radiál gumiabroncs

A radiál gumiabroncsban 90 fokos szögben vannak a szálak elhelyezve. Ez azt jelenti, hogy a szál radiális vagy merőleges irányban halad az egyik peremtől a másikig a futófelületen keresztül. Továbbá a radiál gumiabroncs egy övburkolattal rendelkezik a futófelület alatt, mely nagy szerkezeti stabilitást biztosít. A radiál gumiabroncs övburkolata deformálódik, a radiál szerkezet mégis nagy sebességű vezetést tesz lehetővé.

Megjegyzés: Öves diagonál gumiabroncs
A radiál abroncshoz hasonlóan öv van a diagonál köpenyvázra illesztve. Az öv növeli a gumiabroncs merevségét, ami jobb tapadást biztosít a jobb kormányozhatóság és stabilitás érdekében. Az öves diagonál abroncs azonban általánosságban a diagonál szerkezetből a radiál szerkezetbe való átmenet terméke, és nincs széles körben használatban.

(3) Tömlő nélküli gumiabroncs

Ahogy az autók egyre gyorsabbá váltak, kifejlesztették a tömlő nélküli gumiabroncsot a vezetők és autók védelmére a nagy sebesség melletti defektekből adódó balesetekkel szemben. A tömlő használata helyett egy belső kísérőszövet használata került előtérbe, mely speciális, alacsony levegőáteresztő képességű gumiból készült és a gumiabroncs belsejében megakadályozza a levegő szivárgását a gumiabroncsból és a kerékpántból. Ez azt jelenti, hogy még ha egy szög ki is lyukasztja a gumiabroncsot menet közben, a levegőnyomás nem vész el túl gyorsan. Azonban az alapos gumiabroncs karbantartás továbbra is szükséges, mivel nem létezik olyan gumiabroncs mely nem ereszt. Továbbá léteznek olyan tömlő nélküli gumiabroncsok, melyekhez levegőtömítő, erőteljesen kötő cementet használnak a belső kísérőszöveten, mellyel tovább csökkenthető a levegőszivárgás.